Büszke vagy magadra? És miért nem?

2018. június 26. - BeckLaura

Ma egy olyan témát hoztam, ami tudom, hogy néhány felnőttet érzékenyen fog érinteni. Grafológusként, life coachként és anyaként is egyre gyakrabban ütközöm falakba a büszkeséggel kapcsolatban.  

 

Teljesen hétköznapi szituáció:

Megyek az óvodába a fiamért, ahol ezzel fogadnak:

-          Anya! Ma büszke lehetsz a fiadra, mert ….

Persze, volt hogy így fogadtak:

-          Ma anya nem büszke rád. Elmondod neki, hogy miért nem lehet ma rád büszke?

Általánosan elfogadott tény, hogy ha valamit rosszul csinálunk, vagy rosszul döntünk, akkor nem vagyunk büszkék magunka. Felnőttként már ilyenek is elhagyják a szánkat: Hogy lehettél ilyen hülye?!, De barom vagy! stb. Ehhez persze társul egy erős méreg, vagy szégyenérzet.

És ezen a ponton térjünk vissza az óvodás jelenethez.

Olyan anyaként, aki tisztában van a szavak súlyával, illetve erejével, szinte mániákusan figyelek mindenre. (Tudom, hogy a fönti mondatok teljesen berögzöttek, és nem akar senki rosszat ezzel, ám szakemberként rendszeresen belebotlok ebbe a kérdéskörbe.)

Ilyen megszállottként szerintetek mi az első mondatom a fiamhoz, amint kiérünk az oviból?

-          Kicsim! Anya mindig büszke Rád! Csak nem örülök a döntésednek. Nem örülök annak, amit tettél. Miért csináltad ezt?...

Állj meg itt egy pillanatra és olvasd el még egyszer kérlek a fenti mondatot.

Mi lett volna akkor, ha gyerekként ezt mondták volna a szüleid?

1.       Nem alakult volna ki benned szégyenérzet.

2.       Nem érezted volna, hogy nem érdekel senkit a Te oldalad.

3.       Érezted volna, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy.

4.       Nem akartad volna legközelebb elhallgatni a helytelen magatartásodat.

5.       Tudtad volna, hogy feltétel nélkül szeretnek, akkor is, amikor rosszat teszel.

6.       stb…….A felsorolást folytasd Te!

Grafológusként az írásban, a horpadt oválok („a” és „o” betűk) árulkodnak arról, hogy többek között ez sem így zajlott gyermekkorodban.

Life coachként pedig először a testtartásodon látom, majd a hanghordozásodon hallom.

Anyaként pedig azt kérdezem Tőled: Ezentúl oda figyelsz erre a gyermekednél?

Ha szeretnél többet megtudni a munkámról és rólam, ha vannak még kérdéseid a témával, a life coach-csak vagy a grafológiával kapcsolatban, keress fel bátran.

Amennyiben emberismeretet és grafológiát is szeretnél tanulni, keress fel a facebook oldalamon privát üzenetben, vagy írj az e-mail címemre.

Látogass el Facebook oldalamra és kövess ott is.

Ha pedig olyan grafológiai videókat szeretnél kapni, amit csak a hírlevelemet követők kapnak meg, javaslom csatlakozz a feliratkozottak egyre bővülő táborához.

Remélem a Te írásodat is hamarosan láthatom!

Laura

 

A bejegyzés trackback címe:

https://becklaura.blog.hu/api/trackback/id/tr1014075977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.