Csontváz a szekrényben

2017. október 31. - BeckLaura

A napokban néztem meg (sokadszorra) egy filmet, amiben ez a mondat hangzott el:

-Mindenkinek vannak csontvázak a szekrényében, csak egyesekéről többen tudnak, másokéról kevesebben.

Halloween alkalmából és (szokás szerint) önismereti szempontból ez a mondat szöget ütött a fejemben.

 

Tényleg mindannyiunk szekrényében vannak régi csontvázak, amiket szeretünk csukott ajtók mögött tartani?  

Vajon mennyi csontváz számít még normális mennyiségnek és mi az, amit az ember már teherként él meg.

Ez utóbbiról úgy gondolom, hogy személyiségfüggő. Az első kérdésre azonban nem tudom biztosan a választ.

A harmadik kérdés, ami felmerült bennem, hogy meg lehet-e mindegyiktől szabadulni és egyáltalán kell-e? Grafológusként és life coachként azt vallom, hogy igen, mindegyiktől meg kell szabadulnunk.

Ám mi van akkor, ha van egy csontváz, amitől ha megszabadulnánk, mi magunk is csontvázként végeznénk valakinek a szekrényében? Talán ez a legnagyobb kérdés. A titok, ami bennünk van, maradjon-e a miénk, vagy szabaduljunk meg tőle és engedjük útjára, akármilyen következményekkel is jár. Egy szerető, egy régi hiba amit elkövettünk egyszer, vagy bármi, ami a másik szemében megbocsájthatatlan vétek. Azt hiszem, senki sem szeretne csontváz lenni. Ösztönösen kerüljük ezt a státuszt, de valljuk be, kikerülhetetlen.

Bevallom őszintén, hogy legalább egy embernek az életében úgy gondolom, én is csontváz vagyok. Hogy ő mennyire szeretne ettől megszabadulni, nem tudom. Sőt, ez az, ami nem is kell, hogy foglalkoztasson engem. Hiszen az az ő szekrénye. Én az ő csontvázának sok darabját elengedtem már és folyamatosan azon dolgozom, hogy az utolsó porcikája is kikerülhessen lelkem szekrényéből. Hogy mennyire befolyásolják ezek a személyiségünket, a döntéseinket? Ezektől a hibáktól és emberektől, akármennyire is furcsa, de ha ügyesek vagyunk, fejlődhetünk.

 

Azonban, sokan már a csontváz létezését is letagadják, még maguknak is. Sőt, az ego annyira furcsa szerzet, hogy rengetegen azzal a tudattal élnek, hogy belőlük még soha nem lett és ezután sem lesz soha csontváz. Sajnos ez a legnagyobb hiba, amit elkövethetnek. Sok ügyfelem van, akinek én nyitom fel a szemét egy-egy teli szekrény létezéséről.

Így, halloween éjszakáján, még ha nem is öltözünk jelmezbe, megkérdezhetjük magunktól, hogy a mi szekrényünkben mennyi csontváz van és kik azok? A szüleink? A testvérünk? Egy-egy szerető? Egy múltbeli barátság, vagy viszony? A gyermekünk? A meg nem született gyermekünk?

Melyik csontváz mekkora közülük és melyikkel lenne érdemes kezdeni a takarítást? Hogyan takarítsunk? Egyedül, vagy segítséggel?

Brian Tracy azt mondja: Ha van sok kicsi problémád, vagy feladatod, ne ezekkel kezdj el dolgozni, hanem azzal, amelyik a legnagyobb. 

Ma este lógassuk hát fel a csontvázainkat és rendezzük őket nagyság szerinti sorrendbe! ;)

 Ha segítséget szeretnél kérni a szelektálásban, keress fel bátran.

Szeretnél még többet olvasni rólam, a gondolataimról, a munkámról?

Csatlakozz a facebook oldalamhoz és látogass el a honlapomra is!

Ha pedig szeretnél olyan tartalmakat kapni, amiket csak a hírlevélre feliratkozók kapnak, javaslom iratkozz fel, hiszen rendszeresen fogsz kapni grafológiáról szóló videókat. . (A feliratkozás megerősítéséről és a későbbiekben is mindent a PROMÓCIÓKNÁL fogsz megtalálni az e-mail fiókodban.)

Remélem hamarosan a te írásodat is láthatom majd. ;)

Ha kíváncsi vagy arra, hogy mit nyújthatok neked egy-egy grafológiai elemzéssel, javaslom olvasd el a Mire képes a grafológia? című cikkemet. ;) 

Laura

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://becklaura.blog.hu/api/trackback/id/tr5913120732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.