Az alkohol, mint párkapcsolati probléma

2017. augusztus 10. - BeckLaura

Mi történik akkor, ha meg vagy győződve arról, hogy minden normális és semmi sem működhetne másként  a párkapcsolatodban, mint ahogy épp most? Még akkor is, ha az számodra már régen rossz?Sokan mondják, (és ebben alapvetően én is hiszek) hogy a problémák megoldásának az alapja a kommunikáció.

Ám ebben az esetben nincs mit kommunikálnod párodnak, hiszen, nem tudod miért, de érzed, hogy nem érzed jól magad a helyzetben. Azonban meg vagy győződve róla, hogy ez a dolgok rendje.

Miért? Mert nem láttál más mintát.

És itt újra elmondom, hogy mindig tudjátok, hogy mi lenne jó nektek, azonban ésszel megmagyarázzátok ennek az ellenkezőjét. Ebben nagyon jók vagyunk mindannyian.

Következzen most egy ügyfelem, aki szintén ebben a hitben élte az életét.

Ügyfelem, a coachee (kócsi) ebben az esetben egy középkorú férfi. Megjelenése átlagos, semmi kihívó nincs benne.

Azért keresett fel, mert feleségével nincs minden rendben, de van már 2 gyermekük és rendbe szeretné hozni a fejében a dolgokat.

-A párom iszik rendszeresen, de megértem, mert teher van rajta.

- Ön is ivással oldja a feszültségét? Vagy esetleg talál valami más eszközt?

- Néha én is szoktam inni, de nem jellemző. Inkább a párom. Viszont már kezd zavarni, mert az utóbbi években egyre többször nyúl a pohárhoz.

- Szóval ön szerint ez nem jó így?

- Nem jó így, persze. De már megszokta. Utána mindig lazább és ez jó.

- A gyerekek mennyi idősek?

- Ők még kicsit, az egyik ovis, a másik kisiskolás.

- Értem. És ők mit látnak ebből?

- Semmit nem vesznek észre. Azt persze látják, hogy anya egyszer feszültebb, aztán meg minden mindegy neki.

- Szoktak erről kérdezni?

- Nem. Nekik ez a természetes.

- Szóval az a természetes, hogy egy ingadozó kedély állapotú anya mellett nőnek fel?

- (Fél perces csend) Igen. Ez. Nekem is ez volt, és látja, rendes, normális ember lett belőlem.

- Látom. Ez tény. És elégedett ember is?

- (Megint hosszú csend) Az nem vagyok. Látom a feleségemen, hogy egyre jobban az alkohol rabja lesz és nem tudok tenni ellene semmit sem.

- Ahogy gyerek korában sem tudott tenni ez ellen semmit?

- Igen. De az más, akkor még kicsi voltam, nem szóltam semmit ezért. Csak nagyobb koromban esett le nekem, hogy mi zajlik a háttérben. De nálunk anyám jobban ivott, mint most a feleségem.

- Fejezze be kérem a mondatot: Gyerek koromban azért nem szóltam semmit mert még gyerek voltam, most meg azért, mert…?

- Nem tudom. (Egy perces csend) Talán a megszokás miatt. Meg azért, mert nem látom annyira vészesnek, hogy napi szinten beszéljek róla, vagy viták legyenek.

- Otthon voltak viták gyerek korában?

- Emlékszem rá, hogy voltak. Igen. Az rossz volt nagyon.

- Ettől a vitától próbálja megóvni a gyerekeket?

- Talán ettől. Igen.

- És mitől szeretné még megóvni őket?

- Attól, hogy ők is ilyen életet éljenek mint én és az anyjuk majd.

- És ezt ön szerint azzal, hogy hallgat meg tudja oldani?

- Nem tudom. (Mérgesen  folytatja) Olyan nehéz kérdéseket tesz fel! Nem erre számítottam, amikor ide jöttem.

- Miért? Mire számított?

- Nem tudom, de nem erre.

- Miért? Mit kap most tőlem? Mondja el.

- Kritikát.

- Mit ért kritika alatt?

- Azt állítja, hogy hagyom, hogy a gyerekeim ugyanúgy nőjenek fel, mint én, mert gyáva vagyok.

- Ön szerint mikor mondtam ilyet?

- A kérdéseivel sugallja. Én nem ezért jöttem ide.

- Tudom miért jött el hozzám. Az elejét tisztáztuk.

- Azért kerestem fel, mert iszik a feleségem, méghozzá egyre többet.

- Erre tőlem vár megoldást? Azaz azt, hogy ne igyon?

- Nem, dehogyis!

- Azok alapján amiket elmondott nekem, én csupán kérdeztem. Egy szóval sem neveztem önt gyávának. Egyébként mit jelent önnek a gyáva? (Itt kicsit kibillentettem a dühéből.)

- (Néhány pillanat hallgatás és hümmögés után ennyit mondott.) Én jelentem a gyávát. Azt hiszem, rólam mintázták.

A gondolatát ismét egy más irányba sikerült itt terelni az ügyfelemnek. A valódi megoldás felé. Itt arra, hogy magában keresse a megoldásokat és ne másoktól vagy a helyzettől várja. Ez egy lényeges pont volt nála nagyon. Amit most leírtam, nagyjából 2 találkozás eredménye volt, de összevontam a legfontosabb pillanatokat, ahogyan egymásból következtek.

Ha kíváncsi vagy  a korábbi cikkeimre a témával kapcsolatban, javaslom, kezdd itt.

Amennyiben további gondolataimat szeretnéd olvasni, kövess a facebook oldalamon és itt is, hogy ne maradj le semmiről sem.

A honlapomon is sok érdekes információt találsz a grafológiáról és a lehetőségeidről.

Ha pedig olyan tartalmakat szeretnél kapni, amit mások nem, javaslom iratkozz fel a hírlevelemre, ahol rendszeresen küldök általam készített grafológiai témájú videókat. (A feliratkozás megerősítéséről és a későbbiekben is mindent a PROMÓCIÓKNÁL  fogsz megtalálni az e-mail fiókodban.)

Laura

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://becklaura.blog.hu/api/trackback/id/tr8412733052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.