Miért és hogyan neveljük gyermekeinkbe, hogy ne gondolkodjanak?

2017. június 06. - BeckLaura

Munkám során több száz 15-18  éves diákkal dolgoztam már. Bevallom volt olyan is, mikor teljesen tanácstalan voltam azzal kapcsolatban, hogy merre tereljem továbbtanulása során. Hiszen felkeresett engem, bízik bennem, TŐLEM VÁRTA A VÁLASZT!

Képzeljetek el egy kitűnő, vagy legalább jelesen tanuló diákot, aki alapvetően képtelen gondolkodni! Akkor hogyan lehet jó tanuló?

Mert többfajta gondolkodás létezik. Az, hogy valaki mennyire képes magolni, vagy érteni a matematikát, az még nem jelenti azt, hogy vannak saját gondolatai!

Miért van ez? Hogy alakul ki? Hogyan viszik át felnőtt korba is ezt a nem gondolkodást?

Kezdjük az elején. Mikor ezt látom egy-egy ügyfelemnél, legyen akár 50, vagy 16  éves, sokszor megkérem őket, hogy írják le egy szóval a szüleiket. Általában a türelmetlen, okoskodó, diktátor, tévedhetetlen, stb. jelzőkkel illetik egyik, vagy mindkét felmenőjüket.

Nagyon egyszerű példák: Nem engedik, hogy a kis 3 éves saját maga építsen fel valamit, mert ahogy ő csinálja, biztos össze fog dőlni, vagy nem úgy néz ki, mint pl. egy ház.

Esetleg türelmetlenek, -akkor is, ha nem sietnek sehova- ha mindkét tépőzárat kicsatolja a kicsi a szandálon ahhoz, hogy felhúzza azt. Hiszen elég lenne csak az egyiket, így plusz munkát csinál magának.

 

A közös kirakózásokról inkább nem is beszélnék. „Nem igaz, hogy nem látod, hogy nem oda való!”  

Nem engedik, hogy otthon a legnagyobb melegben felhúzza a kabátját, mert épp azt szeretné. Mondván, hogy meleg van, hülyeség lenne kabátba bújni. (Pont múlt héten játszottuk ezt el a fiammal. Minden áron fel akarta venni a bélelt esőkabátját a tűző napon az udvarra. Eleinte persze próbáltuk mondani neki, hogy nem járna jól vele és igyekeztünk meggyőzni, ahogy ezt velünk is tették anno. Végül engedtünk neki. Úgy nagyjából 5 perc után magától vette le a kabátkáját. Megkérdeztem tőle, hogy miért döntött így? Erre elmondta, hogy azért, mert nagyon melege van és többet nem akar kabátot húzni akkor, ha ennyire süt a nap. Saját magától jött rá arra, hogy rossz döntést hozott.)

És még sorolhatnám a végtelenségig a példákat, amikkel rendszeren szembesülök, vagy ügyfelektől hallottam.

Azt látom az írások alapján- hiszen ezt is lehet látni-  hogy ha nem volt annyira erős ez a fajta szabályozás, akkor ez úgy 16 éves kor körül eltűnik. Őket nevezzük idegesítő, lázadó, mindent jobban tudó tiniknek. És valóban. Marha rosszul kommunikálják le sokszor a saját, -és lássuk be- olykor igencsak együgyű gondolataikat a világról. DE! Van véleményük. Próbálkoznak, tapasztalnak, elbuknak, majd talpra állnak. Ezzel ellentétben mit csinál az a diák, aki –nevezzük így- nem gondolkodik? Megmondom őszintén, sokszor még látszik is rajtuk, hogy ebbe a csapdába estek. Nem próbálkoznak egyedi stílusban öltözködni, hajat vágatni, lányok sminkelni, stb. Ők a jó kislányok, akikre büszkék a szülők. Jó tanulók, nem feleselnek, nem akarnak bulikba menni 17, sőt 21  évesen sem. Ők lesznek a totál irányítható, kihasználható, kiszipolyozható alkalmazottak. Azok, akik ha egy rossz kapcsolatban, vagy munkahelyen vannak, nem váltanak, mert félnek az újtól, az idegentől. Még meg sem pályázzák az új állást, hiszen úgy gondolják, hogy biztosan nem sikerülhet. Nincs eszköztáruk az önálló döntések meghozatalára, a saját, új struktúrák kialakítására.

Ha mégis váltanak, azt előtte a létező összes baráttal, barátnővel és rokonnal hatszor átrágják telefonon vagy egy kávé mellett, míg meg nem győződnek róla, hogy a másik is ezt tenné a helyükben.

Félelmetes, de a lakosság zöme így él!

Úgy érzed, a fenti sorokban magadra ismertél? Ne csüggedj! Mindig van lehetőség a változtatásra. Minden alkalommal elmondom az ügyfeleimnek, hogy ezek nem genetikai dolgok, hanem a neveltetésük eredményei. A gondolkodásuk, illetve a nem gondolkodásuk teszi ezt velük. Ennek a nevelésnek röviden és tömören az az eredménye, hogy NEM BÍZOL MAGADBAN, inkább a KÉNYELMESET, A MEGSZOKOTTAT VÁLASZTOD.

Első lépésként válaszold meg ezt az egyszerű kérdést: HOL LÁTOD MAGAD  ÉV MÚLVA? Milyen ruha van rajtad? Egyedül vagy? Vagy egy társsal? Mosolyogsz? Szomorú vagy? A szabadban vagy? A szobádban vagy? Milyen színű a hajad? Minden részletet képzelj el! 

Abban az esetben, ha nem látsz semmit, akkor nagyon erős volt a fent említett nevelés. Nagy munka vár rád!

Ha látod magad, az azt jelenti, hogy egy lépéssel előrébb vagy már az úton. Úgy érzed, hogy messze vagy attól, amit látsz ahhoz képest, ahol most vagy? Kezdj el gondolkodni azon, hogy el fogsz-e jutni oda, ha ugyanezt az életvitelt folytatod! A válasz és a döntés a Te kezedben van MINDEN!

Laikusként honnan ellenőrizheted, hogy írásod alapján mersz-e igazán gondolkodni, vagy sem? Ez nagyon összetett dolog, de a tapasztalatom azt mondatja velem, hogy minél inkább hasonlít az írásod arra a formára, amit az iskolában tanítottak Neked, (norma írásnak nevezzük, amit kicsiként megtanulunk) annál kevésbé vagy képes elrugaszkodni a megfelelési vágyadtól és a megszokott dolgoktól.  Nos? 1-10-es skálán hova tennéd magad ebben a témában az írásod alapján?

Ha most arra gondolsz, hogy már nem is tudod, milyen a kézírásod, ajánlom figyelmedbe a korábbi blog bejegyzésemet. Itt olvashatod el.

Ha tetszett a cikk, kövess itt is, hogy rendszeresen értesülj a legújabb bejegyzéseimről.

Megtalálsz a honlapom: www.becklaura.hu

és fb oldalamon is: https://www.facebook.com/blgrafoszkop/

Magadra ismertél a cikkben? Keress fel bátran az alábbi linken: http://becklaura.hu/szolgaltatasok.html

iratkozz fel hírlevelemre, melyben rendszeresen küldök neked grafológiai témájú videókat. (Az első, megerősítő e-mailt és a többit is a PROMÓCIÓK mappába fogod megkapni!)

Laura

(kép forrása: pinterest)

 Laura

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://becklaura.blog.hu/api/trackback/id/tr6312565173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.